Az ember mindig is álmodik egy bizonyos karrier útról. Nyilván egy egyszerűen elérhető, folyamatosan felfelé ívelő, sikereket hozó, mindeközben anyagi biztonságot és nyugalmat is nyújtó, mérsékelt stresszt okozó létrát álmodik meg magának az ember. Jó főnökökkel. Ez nagyon fontos. A jó főnöknél nincs fontosabb a világon. Nekem sajnos ez utóbbiból nem igazán jutott sok.
Mikor gyakorlaton voltam, az akkori főnököm nagyon rendes és kedves volt. Türelmesen és megértően magyarázott el mindent, bevezetett a vállalati hierarchia különös világába, megmutatta, hogy működik valójában egy multinacionális vállalat, természetesen teljesen máshogy, mint ahogyan a könyvekből megtanultuk. Rengeteg hasznos dolgot tanultam tőle, talán azt mondhatom, ő lett a példaképem is. Innentől azonban számomra következett a fekete leves. Eleve én nehezen dolgozok másokkal nyitott térben. Mindig is vágytam egy saját irodára. A főnökeim pedig mind egoista, tudással és szakmai tapasztalattal alig rendelkező, de a vezérigazgatóval igazán jó kapcsolatot ápoló emberek voltak. Nem is bántam ezt sosem, de megfogadtam, hogy én bizony teljesen más leszek.
Amikor annak a bizonyos láthatatlan ranglétrának a megfelelő fokára jutottam, saját irodát is kaptam. Felsővezetőként az ember valóban egy másik világba csöppen. Nekem nagyon különös érzés volt megpillantani az iroda ajtajára írva a nevemet. Egészen fantasztikus érzés volt. Ott jöttem rá, hogy valóban sikerre vittem a vágyaimat. Minden új volt. A bútorok, a szék, a gépem, a naptár. Egészen egyszerűen minden teljesen új lett körülöttem. Egyetlen dolog jött csak velem a régi asztalomról, a baseus telefontartó. Meg kell mondjam, jó érzéssel töltött el, hogy azért valami velem tartott a régi asztalomról. Valami, ami mindig is emlékeztet arra, honnan jöttem, hol ültem, mit vittem végig. Hű társam, mely az új irodám régi tartozékaként végig kísér azt gondolom talán a nyugdíjig, hiszen tartósságát tekintve könnyen elképzelhető. Egyfajta biztonságot nyújt a régi asztalról, az új irodai légkörben. Mindamellett, hogy imádom.