Nem olyan régen úgy döntöttünk a párommal, hogy költözzünk össze, és hozzunk össze közösen egy olyan életteret, amiben mindkettőnk keze nyoma megtalálható, és mindketten nagyon otthon érezzük benne magunkat. El is kezdtünk tehát egy kis közös fészket kialakítani. Számos dologban nagyon hasonló az ízlésünk, például a falak színében egy helyen sem volt kétség, hogy szinte még ugyanarra az árnyalatra is gondoltunk, viszont tény, hogy néhány dologban szöges ellentétekbe ütköztünk. Például nagyon nehéz volt olyan csempét választani a fürdőszobába, ami mindkettőnknek megfelelt, mert ő sötétet szeretett volna én pedig mindenképp világos színűt. De hát az élet így szép, szokták volt mondani, kompromisszumok nélkül nincs közös élet, és ezt mi már az elején jól meg is oldottuk.
Kellettek azonban a lakás különböző pontjára kiegészítők. Ezekkel a férfiak nem igazán szoktak foglalkozni, legalábbis ezt gondoltam, de nagyon gyorsan rá kellett döbbennem, hogy az én párom bizony ebben is más, mint az átlag. Konkrét elképzelései voltak számos kiegészítőt illetően. Egyetlen dologhoz ragaszkodtam csak. Volt egy nagyon nyugodt és szépen kialakított pontja a lakásnak, és oda mindenképpen valami olyan kiegészítőt kerestem, ami tölt, ami egyszerre nyugodt, de energiával teli, ami lenyűgöző, de mégsem túl energikus, és mindeközben lélegzetelállítóan gyönyörű. Nemsokkal később meg is találtam egy vászonkép formájában. A szalaibalazs.hu egyik képe egyszerűen magával ragadott. A víz, a naplemente, a homokos part és a sziklák csodálatos látványt adtak, és mintha az egész kép a lakás ezen pontjára készült volna. Meg is rendeltem, és hamarosan megérkezik. Akkor pedig már semmi sem tart minket vissza, hogy egy gyönyörű gyertya kíséretében itt töltsük a lelkünket nap, mint nap. Már most imádom. Remélem a páromnak is legalább annyira tetszeni fog mint nekem, meglepetésnek szánom ugyanis.